Zimay László Zimay László

 

Zimay László zeneszerző, karnagy, zongoratanár
(Gyöngyös, 1833. június 29. - Budapest, 1900. április 8/9.)
 
 
Zimay László
 
 
Iskoláit Kecskeméten és - egy évig, 1847-ben - Tatán végezte. - gyakran és nagy szeretettel jött le városunkba testvéréhez, Zimay Károlyhoz. Első zenei élményeit apjától kapta, aki az osztrák hadseregben mint katonai karmester szolgált. Már ekkor nagy feltűnést okozott érzelemdús zongorajátékával, gyakran meghívták a környékbeli főurak estélyeire. Indulóit, táncos darabjait komoly tetszést aratva játszotta az édesapja által vezetett zenekar. Mikor serdülőéveiben apját elvesztette, zongoratanulmányait önképzéssel folytatta. Iskoláit nagy szorgalommal végezte, kecskeméti tanárai mindig elismeréssel szóltak róla. A gimnáziumot 1854-ben fejezte be, s ezután elhagyta Kecskemétet. Az ország több kisebb városában koncertezett, hogy pénzt keressen tanulmányai folytatásához. 1855-ben Pesten beiratkozott az egyetem jogi karára. 1858-tól Mosonyi Mihálynál zeneszerzést tanult. Ettől kezdve publikált magyar műdalai és népies dalai országszerte és külföldön is sikert arattak. 1864-66 között a Pestbudai Dalárda, majd 1866-70-ig a Nemzeti Dalkör karnagya, számos népszerű kórusmű szerzője, Liszt Ferenc barátja és kórusainak előadója volt. Óriási munkát végzett az egyesületi és a nyilvános hangversenyzési életben, több alkalommal meghallgatta, véleményével segítőkészen támogatta a Kecskeméti Városi Dalárdát is. 1875-78 a Budai Ének-és Zeneakadémia zeneigazgatója, a kilencvenes években az Országos Daláregyesület másodkarnagya. 1887-től haláláig a Nemzeti Zenede zongoratanára volt. 1896-ban a Ferenc József-rend lovagkeresztjével tüntették ki.
 
Művei:
 
Dalok: 
Hegedűsné emléke (Losonczy L., 1859)
Naptól virít - Édes rózsám, 2 magyar eredetű dal (Tóth K., Losonczy L., 1859)
Rózsa és tövis, 6 magyar dal (1860, benne: Elvennélek én, csak adnának, Petőfi S. és Kicsiny a lány, nagy a gondja, Czoczor G.)
A szemeim néma könnyvben ferednek és Nem hallottam soha ily bús harangszót (Losonczy L., 1861)
Zord az idő (1863)
Szerelmi dalok (Erotica), 4 dal (1863, köztük: Boldog éjjel, Petőfi S.)
Dalcsokor, 4 dal (1867, köztük: Boldog éjjel, párdal, Petőfi S.)
Csillagos az ég (Gyulai P., 1876 k.)
Mezei virágok, 7 dal (1876)
Szemérmesen (Losonczy L., 1876)
Hull a fáról (Kéry I., 1855), stb.
 
Kórusművek:
Honvédek csatadala (férfi szóló, férfikar, zongora/zenekar; Machik J., 1874)
Magyar Király-hymnus (vegyeskar, orgona/zongora/harmónium)
számos férfikar: tk.: 
Honfi dal (Balogh Z., 1867, az 1866-os országos dalárünnepre rézfúvók kíséretével)
Dalra magyar! (Ábrányi E., 1870, Lisztnek ajánlva)
Pusztai élet (Petőfi S., 1871)
Suhog a szél (Komócsy J.)
dalárdák jeligéi, indulói, népdalfeldolgozások, saját és mások népies műdalainak átiratai
 
Zongoradarabok: 
Matild polka (1856)
Jellemrajzok magyar népdalokból (1874)
Éji hangok a Balatonon (1867)
Rhapsodia magyar népdalok felett (1877)
Magyar ábránd egy népdal felett (1882)
Nászmenet a templomban (1885, Kiállítási Album)
3 magyar noktürn (Op. 37, 39, 44) stb.
 
Pedagógiai művei: Ujjgyakorlatok (1875); Elemi és technikai gyakorlatok (6 füzet, 1894)
 
Írásai: kisebb cikkek a ZL-ban (1863, 1864), köztük: A magyar nép- s műdal érdekében, 1863.03.05.
 
Irodalom: