Szerelemhegyi András Szerelemhegyi András

 

Szerelemhegyi (Liebenberger) András zeneszerző, karnagy, műfordító
(Kecskemét, 1762. szeptember 6. – Vác, 1826. január 17.)
 
 
Liebenberger András kecskeméti szűcsmester fia. Pályáját egy bécsi színtársulatnál kezdte. Bécs egyik utcáját, melynek egyik helyiségében sok víg estét töltött el színész társaival, az ő tiszteletére Liebenberger-Gasse-nak nevezték el. 1793-96-ig az első színtársulatnak, a Pest-Budán játszó Nemzeti Játszó Társaságnak tagja – zenei vezetője – volt, főként énekes játékok betanításával foglalkozott (hivatalosan: az énekes játékok súgója), korrepetitor, zeneszerző, karnagy, fordító és szövegíró. 1796-ban nem kapta meg az engedélyt a Pesti Magyar Kurir c. lap kiadására. 1800-ban segélyt kért Kecskemét város tanácsától 18 magyar operája kinyomtatására, de csak szerény jutalomban részesült. Később a váci káptalan számvevő gazdatisztje lett. Számos operalibrettót (köztük több Schikanedert és Paisiellot) fordított magyarra.
 
Fennmaradt művei:
1. Orus siralma (nemzeti melódia) vsz. 1974-95
2. Arsanes vigalma (nemzeti melódia) vsz. 1794-95 - (a két mű Mészáros Ignác „Három Napkeleti Történetei”-hez mellékelten maradt fenn a Nemzeti Múzeum kézirattárában.
3. Schikanedern”Die Lyranten” c. darabjának átültetése (A lantosok, 1973, „szabadon fordította és muzsikára alkalmazta”)
4. Schikaneder nyomán írt - Jó-tévő szarándok, vagyis a’ tsörgő sapka, 1795
5. Paisiello librettójából fordított – Magokkal elhitetett filozófusok, 1974.
5. Örömének (Sándor Lipót főherceg nádor neve napjára), megkomponálta Reimann, 1793.
18 operája kiadásához 1800-ban, a színtársulat bukása után kért támogatást, de csak szerény jutalmat kapott. Ezután a váci káptalan gazdatisztje és számvevője volt.
 
Irodalom: