M. Bodon Pál M. Bodon Pál

 

M. (Mihályfalusi) Bodon Pál zeneszerző, zenepedagógus
(Horka, 1884. augusztus 7.  – Soltvadkert, 1953. február 13.)
 
 
M. Bodon Pál
 
 
A budapesti V. kerületi reáliskolában érettségizett 1904-ben, majd Bécsben zongorakészítést tanult, de nem tudott elhelyezkedni ebben a szakmában. Beiratkozott a Conservatorium der Musikfreunde zeneszerzés tanszakára. 1908-ban Budapesten kitűnő eredménnyel fejezte be a Zeneakadémia zeneszerzés tanszakát, ahol tanára Koessler János volt és együtt tanult Kodály Zoltánnal. Diplomája megszerzése után ösztöndíjjal Dél-Németországban tartózkodott. Komoly zeneszerzői sikereket ért el: ekkor nyerte el a Lipótvárosi Casinó Erkel pályadíját Ady Fekete hold éjszakája c. versére komponált kantátájával, de díjat nyert Magyar Rondójval is. Sikert Műveit a főiskolán kívül vidéki városok zenekarai is előadták. 
 
M. Bodon Pál ifjúkori képe
(Fotó: facebook.com)
 
1907 nyarán Bartók Bélával népdalgyűjtő úton vett részt Erdélyben. Önéletírása szerint Hódmezővásárhely vidékén önállóan, az Olt völgyében Bartókkal közösen gyűjtött népdalokat. 1910-ig a fővárosban tanított. 1910 januárjában Kecskemétre hívták. 1910. február 1-től 1949 nyaráig, csaknem fél évszázadon keresztül állt a kecskeméti zeneiskola élén és európai színvonalra emelte azt. Ezalatt nemcsak az iskola, hanem a város zenei életének is egyik legfőbb irányítója volt. Zeneelméletet, összhangzattant, zeneszerzést és karéneket tanított, alkalmanként előadott a zongora és hegedű, a fa-és rézfúvós tanszakon, 1931-32-től a fuvola, oboa, kürt, trombita, harsona tanításában is részt vett. 1934-35-ben bevezették a játékos előkészítőt és a zenei „szabad iskolát.” 1926 augusztusában kezdeményezésére rendezték meg Kecskeméten az első országos zeneiskolai igazgatói értekezletet. Ösztönözte a nagyszerű iskolai női kar megalakulását az 1927/28-as tanévben. 
Segítette a híres magyarországi és ősbemutatók megvalósulását az 1930-as években (Schütz Máté passió, Karácsonyi oratórium, Josquin des Pres Pangue lingua mise, Purcell Dido és Aeneas című operája, Kodály és Bartók – kórusművek). Kecskemétre telepedésétől kezdve vezényelte a város szimfonikus zenekarát, a Műkedvelők Zenekarát. A zeneiskola tanári karával létrehozta a Kamarazene Társulatot, amely hangversenysorozatokat adott a városban. 
Nevéhez fűződik az óriási sikerű „művész estek” sorozat megszervezése, melynek keretében többek között olyan művészek voltak városunk vendégei, mint Bartók Béla, Basilides Mária, Dohnányi Ernő, Hubay Jenő, Kósa György. Közeli kapcsolatban volt a kor kiemelkedő művészeivel és zenepedagógusaival, így Bartók Bélával, Kodály Zoltánnal, Hubay Jenővel, Szabolcsi Bencével, Varró Margittal, stb. A város zenei élete ekkor országos érdeklődést keltett. 
Iskolai és népművelői tevékenysége mellett zenekari és énekkari műveket írt. 1937-ben elkészítette Kodály Háry János c. művének kiszenekari hangszerelését. 1944. október 23-án Budapestre távozott.
A II. világháború befejeződése után nyomban hozzálátott a városi zeneoktatás újjászervezéséhez; egy ideig a Nagykőrösi utca 23. szám alatt lakásán működött a zeneiskola. További vezető és szervező tevékenységét olyan események dicsérték, mint például az 1947. április 29-én megrendezett hangverseny a neves kecskeméti származású karmester és hegedűművész, Garaguly Károly közreműködésével, a zeneiskola – a vidéki iskolák között elért – országos II. helyezése az 1949-es „Nevelj jobban” mozgalomban, valamint az egyéb rendezvények.
1949 nyarán saját kérésére nyugdíjazták. Élete hátralévő éveiben „Az intonálás iskolája” című kitűnő könyvén dolgozott. 1952-ben el kellett hagynia a Nagykőrösi utcai lakását. Soltvadkertre költözött, itt halt meg 1953. február 13-án. Hamvai 1982 júniusa óta a Kecskeméti Köztemetőben, a városi tanács által adományozott díszsírhelyen, városunk jelesei sorában nyugszanak. Nevét a zeneiskola 1989-ben, a tanári kamarazenekar 1992-ben vette fel.
 
Zeneműveinek jegyzéke:
1. „Odiló” Nyitány, Op. 1. Zenekar, 1901.
2. „Üdvözlő dal” Édes Apám 50-dik születésnapjára /Piros rózsa nyílt szívünkben/
3. „Ouverture” Zenekar /Töredék/, é. n. /valószínűleg a bécsi évekből, 1904-5/
4. Scherzo /cím nélkül/ Zenekar, é. n.
5. Passacaglia zenekarra /elveszett vagy lappang, valószínűleg a zeneakadémiai évekből/
6. Fekete Hold éjszakáján. Kantáta mezzoszoprán és bariton szólóra, vegyeskarra és zenekarra, Op. 2, 1908. Bem. : 1912. márc. 12.
7. Sári asszonynak /Nagy leány vagyok…/ Ének-zongora, é. n.
8. A struccok. Kisérőzene és dalbetétek Borostás Sándor színpadi tréfájához. Dalszövegek : Fodor Viktor. Bem. : 1914. márc. 25. /kottája elveszett vagy lappang/
9. Vén cigány. Kisérőzene Farkas Imre melodrámájához, 1915. Bem.: 1915. ápr. /kottája elveszett vagy lappang/
10. a. Magyar induló. Zenekar, 1915. Bem. : 1916. márc.
      b. Változatok egy népdal felett /Azt mondják nem adnak…/. Zenekar, 1915. Bem. : 1916. márc.
11. Öt kis kép 3 hegedűre, 1931. Bem. : 1934. Kiadás : Zeneműkiadó, 1956.
12. A falu hangja. Gyermekkarok /magyar népdalokra/, 1931-32. Bem. : 1. és 5. tétel, 1932. ápr. 2. M. Rádió
13. Magyar népdalok. Kis zenekar, 1934. : Bem. 1934. május
14. Székely lakodalmas. Kis zenekar, 1937.
15. Három népdal. Női karra, é. n.
16. Öt magyar népdal. Zenekar, é. n. /1930?/
Valamint hangszerelések.
 
Cikkek a zeneszerzőről és műveinek bemutatóiról a Kecskeméti Lapokban:
1912.10.30. A zenekultúráért. A Bodon Pál által létrehozott kamarazene társulat jelentőségéről.
1925.01.08. Szimfonikus hangverseny. A műsorból megemlítve : Brahms : Intermezzo, M. Bodon Pál hangszerelésében.
1925.01.21. M. Bodon Pál munkája a VII. filharmóniai hangversenyen, jan. 19. Zeneakadémia – Rondo capricioso.
1928.05.26. Máj. 26. A zeneiskola 2. növendékhangversenye. A műsor része : M. Bodon Pál : Három magyar népdal (nőikar).
1931.01.30. Febr. 5. A Műkedvelők Zenekarának szimfonikus estje. A műsor része : Bartók : Régi táncdalok, M. Bodon Pál hangszerelésében.
1931.05.10. Máj. 12. Magyar énekkari hangverseny a Városi Zeneiskola rendezésében. A műsor része :  M. Bodon : Elvesztettem páromat ; Csirr-ide, csirr-oda.
1932.05.25. Színházi kultúráért (jún. 8.). A műsor része : Bartók : Magyar népdalok, M. Bodon Pál hangszerelésében.
1933.03.18. Szerdán lesz a Műkedvelők Zenekarának nagy hangversenye. A műsor része : Schubert – Bodon : Magyar rondó.
1934.05.09. Máj. 17. A ref. gimnázium ifjúsági  hangversenye. A műsor része : M. Bodon : Öt kis kép (Magyar fohász, Dévajkodás [kecskeméti népdal], Fütyörésző góbé, Vágvölgyi idill [tót népdal], Dudás tánc [ipolysági népdal]).
1935.04.14. Ápr. 7. Rákóczi emlékünnepély a Kollégiumban. A műsorból megemlítve : M. Bodon : Kuruc táborban.
1935.03.24. Márc. 15. Márciusi emlékünnep a Ref. reálgimnáziumban. A műsorból megemlítve : M. Bodon : Masírozás
 
Irodalom: