Kodály Iskola Kecskeméten Kodály Iskola Kecskeméten

 

"Ezek a tíz éve működő iskolák tehát nem szakiskolák, s nem szakzenészeket,
hanem a szakzenészek működésének a megértőit, a publikumot akarja nevelni." 
1 (Kodály Zoltán)

 

   
A városi vezetők 1930. március 22-én a vasútállomáson fogadták a zeneszerzőt. Bal szélen M. Bodon Pál zeneiskolai igazgató, középen szemben Vásárhelyi Zoltán karnagy, Kodály mögött Tóth Aladár zenekritikus. (Forrás: Heltai, 2008.)

 

Kodály Zoltán 65. születésnapja alkalmából, 1947. december 16-án ünnepséget rendeztek Kecskeméten és a városa díszpolgárává fogadta a zeneszerzőt. A jeles eseményen a Tanítóképző Intézet gyakorló iskolájának kórusa Kodály-műveket, a zeneóvodások pedig népi gyermekjátékokat adtak elő Szentkirályi Márta vezetésével. Az ünnepelt zeneszerző ekkor a következőket mondta a fiatal pedagógusnak: „Ez jó, csak nem szabad abbahagyni a hatéveseknél. Így folytassák az iskolában is!” 2 Másfél évvel később egy kecskeméti látogatása során Kodály Zoltán ismét sugalmazta a tanítónőnek, hogy énekes iskolát kell létrehozni. Ennek hatására Szentkirályi Márta megfogalmazta elképzeléseit egy kérvényben, a minisztérium pedig engedélyezte egy próbaévre egy elsős ének-zene tagozatos osztály beindítását. Az első tanítási nap 1950. október 27-én volt, s két évvel később, 1952 novemberében már önálló iskolává alakulhatott Szentkirályi Márta igazgatásával. A beindítás után négy évvel az első osztályból 5. osztály lett, s a minisztérium engedélyt adott, hogy az iskola felső tagozattal együtt tovább működjön.

 

Nemesszeghyné Szentkirályi Mártával
és kisdiákokkal az ötvenes évek
elején a régi "kultúrpajtában"
(Forrás: Heltai, 2008.) 

Fasang Árpád, Nemesszeghyné Szentkirályi Márta,
Nemesszeghy Lajos Kodály páholyában
az 1957-es színházi ünnepségen
(Forrás: Heltai, 2008.) 

 
1956-ban – miniszteri engedéllyel – további ének-zenei iskolák jöhettek létre országszerte. Egy alkalommal Kodály Zoltánt a Magyar Televízió munkatársai kérdezték az emelt számú ének-zene órák pozitív hatásairól. „Kísérletképpen az oktatásügyi miniszter engedélyezte valami tíz szkolába, hogy heti hat óra legyen az énekből. Még nem sok tapasztalat van erről, de máris meglepő eredmény mutatkozik: ezekben az iskolákban minden tárgyból jobban haladnak. Jobban beszélnek, jobban írnak, jobban olvasnak, hamarabb tanulnak meg folyamatosan olvasni. Mindez a zenére megy vissza, mert az írásban például a kottaírás az olyan pontosságra kényszerít: egy kicsit feljebb vagy lejjebb van egy pont, már más hangot jelent. Ha ezt megtanulják, átviszik ezt a rendes írásra is. Vagy a számolás is sokkal jobban megy nekik. Mért? Mert már Euler megmondta, hogy a zene az hangzó matematika. Folytonos számolás a zene, tehát ez a rendes számtanban is hasznukra válik.” 3

 

      
Kodály Zoltán 1958-ban, az első nyolcadikosok ballagásán a régi kultúrpajta udvarán Tarján Istvánné művelődésügyi osztályvezető és Nemesszeghyné Szentkirályi Márta társaságában. Kodály balján Donáth Antal minisztériumi kiküldött és Nemesszeghy Lajos. (1. Reismann Marian felvétele, Forrás: Heltai, 2008.; 2. Forrás: Bónis, 2011, 3. Forrás: Ittzés, 2007)  

 

    
1. Végzős nyolcadikosok bizonyítványait tanulmányozza Nemesszeghyné Szentkirályi Márta társaságában Kodály Zoltán.
2. Jutalomkönyv is jár a jó teljesítményhez - Nemesszeghyné Szentkirályi Márta és Vikár László.
(Forrás: Heltai, 2008.)

 

Kodály Zoltán szerint: „a zenével nemcsak zenét tanulunk. Hogy az ének felszabadít, félénkségből kigyógyít, koncentrál, testi-lelki diszpozíción javít, munkára kedvet csinál, alkalmasabbá tesz, figyelemre, fegyelemre szoktat, hogy egész embert mozgat, nem csak egy-egy részét, megszeretteti az iskolát, fejleszti a közösségi érzést, kifejleszti a csírájában minden emberben meglévő zenei érzéket, ezzel megadja a zenei műveltség alapját, amivel színesebbé teszi az életet, régóta tudjuk. Azóta pszichológiai felmérések bizonyítják, hogy ezek a gyerekek nem okosabbak, mint a többi gyerek, aki nem énekel naponta tudatosan és tervszerűen, de könnyebben gyorsabban és többet tanulnak. Ezáltal memóriakészségük, logikus gondolkodási készségük, a figyelem-koncentrációjuk, a szókincsük  és a kifejezőkészségük, mindezek sokkal jobban fejlődnek, és méghozzá hatványozottan, évről évre jobban, és ez az amiért és amivel könnyebben, gyorsabban és jobban tudnak más ismeretanyagot is elsajátítani.” 4

 

    
1964. február 18-án avatták fel a kecskeméti ének-zenei általános iskola és gimnázium új épületét. Az ünnepségen Nemesszeghyné Szentkirályi Márta igazgató fogadta Kodályt, aki beszédet is mondott: "Amilyen szégyene volt Kecskemétnek, hogy idáig olyan barlangban küzdöttek az új művetség lelkes katonái, ahol fényes nappal is csak lámpa mellett tudtak dolgozni, annyira dicsősége lesz, hogy elsőnek emelt egy ilyen, az ügyhöz méltó épületet. Kívánom, hogy minél gyorsabban épüljön erre az alapkőre az új magyar népműveltség, amely minden magyart összefog, és ellenállhatatlan erővel lendít a szebb és boldogabb jövő felé."
(Forrás: Bónis, 2011)

 

1964-ben új, önálló épületbe költözött az intézmény és gimnáziumi képzéssel bővült kínálata. Ezen esemény 50. évfordulóján, 2014. október 20-án a Kodály Iskola ünnepi hangversenyt tartott az intézmény tanulóinak és együtteseinek közreműködésével.

 

      
Ünnepi műsor Kodály Iskolában 2014. október 20-án (Fotó: Banczik Róbert) 

 

A zeneművészeti szakközépiskolai képzés 1981-ben indult be, s ugyanebben az esztendőben az iskola az Újkollégium épületébe költözött. 1997-ben az Újkollégium visszakerült a Református Egyház tulajdonába, s azóta ott a Református Általános Iskola és Gimnázium működik. A Kodály Iskolát ekkor a jelenlegi épületben, az egykori Ferencz József laktanyában helyezték el.

 

A Kodály Iskola jelenlegi épülete
A Kodály Iskola jelenlegi épülete (Fotó: Banczik Róbert)

 

Az időközben Magyar Örökség-díjjal kitüntetett intézmény az új évezred első éveiben több átszervezésen ment keresztül. 2013 szeptembere óta az M. Bodon Pál Zeneiskolával és a Kecskeméti Kulturális és Konferencia Központban működő táncművészeti iskolával összevonva működik. Hivatalos neve: Kecskeméti Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola és Alapfokú Művészeti Iskola. 2016-ban az intézmény Európa Gyermekeinek Jövőjéért Díjban részesült.
2017. szeptember 1-jétől az intézményből kiválik az M. Bodon Pál Alapfokú Művészeti Iskola, de a Kodályról elnevezett iskola továbbra is többcélú intézmény: Kecskeméti Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola, Gimnázium, Szakgimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola néven. Az iskolát 1995-től, immár közel húsz esztendeje Dobozi Eszter vezeti.
Rozgonyi Éva, Liszt-díjas karnagy, az intézmény korábbi igazgatója az Ének-zenei Általános Iskola 50. évfordulóján így emlékezett: „Mit írhatnék röviden arról a közel tíz esztendőről, amit a világ legjobb iskolájában tölthettem el? Ahol élmény volt minden ünnepély és minden tanítási óra. Ahol a nevelés-növelés alapszabálya kimondhatatlanul is munkált minden órán, napközis foglalkozáson, táncpróbán, énekkaron, vers-és prózamondáson, farsangi, szalagavatói készülődésen, hangversenyen és ballagási csokorkötésen. Ahol a munka hajtómotorja a kölcsönös bizalom és egymás tevékenységének számontartása volt. Ahol a személyiség fókuszálta az ismeretanyagot. Ahol József Attila-i zsenialitással fogalmazták meg, illetve élték át a REND nagyszerűségét a legapróbbak, amikor Kodály-Berzsenyi A magyarokhoz című kánonját először hallották: »énekeltek a nagyok, nem egyszerre, de nem volt össze-vissza.«” 5

 

Irodalom:

1 MTVA - M5 Kodály Lexikon. [2017.08.25.]

2 ALFÖLDYNÉ Dobozi Eszter (szerk. 2011): A Kecskeméti Művészeti Óvoda, Általános Iskola, Középiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 60 éves Kodály Zoltán Ének-zenei Iskolájának évkönyve, 2010-2011. tanév. Kecskemét: Kodály Iskola, [2017.08.25.] 7.

3 Interjú Kodály Zoltánnal, részlet. [2017.08.25.]

4 ITTZÉS Mihály (szerk. 1978): In memoriam Nemesszeghy Márta. Kecskemét: Kodály Intézet, 32.

5 ROZGONYI Éva: Kölcsönvett címmel: Üzenet egykori iskolámba. In: ALFÖLDYNÉ Dobozi Eszter (szerk.): Az 50 éves Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola, Gimnázium, Zeneiskola és Zeneművészeti Szakközépiskola évkönyve 2000-2001. tanév. Kecskemét: Kodály Iskola, 34-36. 34.

 

A képek forrása:

BÓNIS Ferenc: Élet-pálya: Kodály Zoltán, Bp. : Balassi-Kodály Archívum, 2011.

EŐSZE László: Kodály Zoltán élete képekben és dokumentumokban, Bp. : Zeneműkiadó, 1982.

HELTAI Nándor: Kodály Zoltán és szülővárosa, Kecskemét : dokumentumok, emlékek, Bp. : Argumentum, 2008.

ITTZÉS Mihály: Kecskeméti Kodály-körkép, In: Muzsika, 2007. december