Kacsóh Pongrác Kacsóh Pongrác

 

Kacsóh Pongrác zeneszerző, tanár
(Budapest, 1873. december 15. - Budapest, 1923. december 16.)
 
 
Kacsóh Pongrác
 
 
Édesapját, a Magyar Államvasutak főtisztviselőjét Kolozsvárra helyezték fia születése után. Így Kacsóh Pongrác Kolozsváron kezdte tanulmányai, itt szerzett gimnáziumi és konzervatóriumi végzettséget (zongora, fuvola). A Kolozsvári Egyetemen végzett matematika-fizika szakos tanárként, miközben zenei tanulmányait is folytatta. 
1897-ben került Budapestre gimnáziumi matematika-fizika tanárként. Tanári munkájával párhuzamosan Herzfeld Viktor irányításával zene tanulmányokat folytatott és zenét szerzett.  
1909. június-1912. január között a kecskeméti Magyar Királyi Állami főreáliskola igazgatójaként tanári munkája mellett Szabad Lyceum címen zenetörténeti előadássorozatot indított az Iparos Otthon épületében. A gondosan felépített előadásokon kortársainak zenéjét is propagálta, részleteket bemutatva zongorán. Legsikeresebb művét, a János vitézt 1904. november 18-án mutatta be a budapesti Király Színház. Másik nagy sikerű műve, a Rákóczi c. zenés drámája volt. Fontos szerepe volt az 1909.08.15-18. között Kecskeméten megrendezett Országos Dalárverseny munkájában.
1912-ben visszament Budapestre és haláláig ott élt. Fontos szerepe volt Budapest zenei életében, kritikákat írt zenei szaklapokba, így az elsők között figyelt fel a fiatal Bartók Béla munkásságára és vezércikkben méltatta. Zenei szakelőadóként közép- és felsőfokú zenetanfolyamokat szervezett. Éveken keresztül volt a Székesfővárosi Énekkar Dalszövetség igazgatója, az Országos Dalosszövetség, valamint az Országos Zenésszövetség elnöke. Fontos szerepe volt az Új Magyar Zeneegyesület (UMZE) létrejöttében.  Zeneszerzői munkássága mellet fontos zenepedagógia műveket is írt. 1923. december 16-án hunyt el Budapesten.
 
Alkotásai:
Zeneművek:
Kísérőzenék : Molnár Ferenc: Liliom és Fehér felhő valamint Maurice Maeterlinck: Kék madár c. művekhez;
Dalművek: János vitéz (1904), Csipkerózsa (1906), Rákóczi (1906), Mary-Anne (1908), Dorottya (1929 posztumusz bem.)
Publikációk: A zene fejlődéstörténete (1909), Az iskolai karénektanítás paedagógiája (1912), Cikkek a Zenevilágban és az Új Életben valamint zenekritikák a Pesti Naplónál
 
Pedagógiai munkássága:
Bizonyára hatással volt Kacsóh Pongrácra Rudof M. Breithaupt „A természetes zongoratechnika” c. műve, amely bemutatta a művészi zongorajáték módszertanát, természetes, pszicho-fiziológiai alapon. E könyv előszavából idézve, a kor zenepedagógiai szelleme válik érzékelhetővé: „Az embert egyéni feltételeinek megfelelően, célirányosan kell kiművelni. A pedagógiai megoldás a tanuló természetes erejének módszeres felhasználásában rejlik, amit a célkitűzésnek megfelelően a legmagasabb fokig fejleszteni pedagógiai kötelesség.”
Kacsóh „Énekeskönyvek az elemi népiskolák számára” címmel könyvsorozatot adott közre, melyet a közoktatásügyi miniszter 1912-ben tankönyvül engedélyezett. A sorozat sikerét mutatja, hogy 1927-ben Klebelsberg kultuszminisztersége alatt kiírt ének-tankönyv pályázatot a Kacsóh-féle tankönyvek nyerték posztumusz.
Ugyancsak 1912-ben jelentette meg Kacsóh segédkönyvét a zongoratanításhoz. Ebben a fontos szerepet kapnak a Czerny - Chován ill. Bertini - Chován gyakorlatok a technikai képzéshez. Tananyagként szerepel benne Bach 15 kis prelúdiuma, Mozart 6 kis szonatinája, Schumann Jugendalbumának karakterdarabjai valamint Bartók „Gyermekeknek” sorozatának népdalfeldolgozásai.
Elmondható, hogy Kacsóh Pongrác ének szakfelügyelőként és énektankönyv íróként Kodály Zoltán, zongora szakfelügyelőként pedig Bartók Béla előfutárának tekinthető.
 
Cikkek a zeneszerzőről és műveinek bemutatóiról a Kecskeméti Lapokban:
1909.08.17. Program keddre. Reggel. A budai úti temetőben gyászünnepály Káldy Gyula sírjánál. A műsor része : Kacsóh : Káldy emlékezete.
1909.10.20. Kacsóh, mint zenekritikus – Megjelent a Kecskeméten élő Kacsóh Pongrác „A művészet könyve” c. műve.
1910.11.06. Nov. 11. A katona József Kör emlékünnepélye a polgári leányiskola dísztermében. A műsor része : Kacsóh – Gyulai : Szeretnélek még egyszer látni.
1925.02.17. A Prot. Asszonykör teaestélye (febr. 14) műsorából megemlíti  Kacsóh : Késő ősz van c. művét.
1926.10.22. Hangverseny Katona József síremléke javára (okt. 24.). A műsor része : Kacsóh : Irredenta dal.
1928.01.21. Hangverseny a Ker. Kaszinóban, jan. 21-én. A műsor része : Kacsóh : Késő ősz van. Dal.
1928.03.14. Márc. 15. A ref. reálgimnázium ünnepélye. A műsor része : Kacsóh : Rákóczy megtérése.
1930.03.06. Márc. 9. A theológus-estély műsorából. Kacsóh : János vitéz. Zenekar.
1931.12.25. Emlékezés Kacsóh Pongrácra. A János vitéz szerzőjének kecskeméti napja. -  Mit jelentett Kacsóh Pongrácnak Kecskemét?
1934.11.03. Ma délután lesz a theológus hangverseny. A műsor része : Kacsóh – Demény : Szomorú székely nóta.
 
Művei könyvtárunkban:
 
Kották:
 
 
 
Hangfelvételek:
 
 
Kötetei:
 
 
 
Irodalom: