Legfrissebb tartalmak a portálon - feliratkozás RSS hírlevélre Legfrissebb tartalmak a portálon - feliratkozás RSS hírlevélre

Bíró Lajos

 

Bíró Lajos
1856 - 1931

Bíró Lajos



1856. augusztus 29-én Tasnádon született, sokgyermekes református családban. A természetrajzot kisdiák korában tanítója, Török Ferenc református lelkész szeretette meg vele. az elemi iskola elvégzése után a zilahi kollégiumba került, majd 1875-től Debrecenben református papnövendék volt, de nem fejezte be teológiai tanulmányait, hanem Dunaörsön nevelői állást vállalt. Ezután Sátoraljaújhelyen dolgozott nevelőként, és itt részt vett a megyei állatgyűjtő munkában. Beíratkozott a budapesti egyetemre és a Nemzeti Múzeum állattárában a zempléni fajok rendezésével foglalkozott. 1888 szeptemberében elfogadta a kecskeméti református gimnázium segédtanári állására szóló meghívást. 1892-ig tanított Kecskeméten. A természetrajz tanára és a szertár őre volt. Diákjai rendszeresen részt vettek kirándulásain, amik egyben gyűjtőútjai is voltak. Jelentősen gyarapította az iskola földrajzi szertárát és rovargyűjteményét.

 

A főgimnázium értesítvényeA főgimnázium értesítvénye 2A főgimnázium értesítvénye 3
A Kecskeméti Református Főgimnázium  értesítvénye. 1891-92. 

     

Természettudományi előadásokat tartott. Feldolgozta az Alföld középső részének állatvilágát, elkészítette Kecskemét állatvilágának leírását. 60 ezer darabos rovargyűjteményét megvásárolta a Magyar Nemzeti Múzeum Állattára, ez tette lehetővé, hogy 1895-ben elinduljon legnagyobb gyűjtőútjára Német-Új-Guineába.


 

Újguineai utazásom emlékei

Tovább a katalógushoz>>

 

Hat év Új-Guineában

Tovább a katalógushoz>>

Egyszemélyes expedíció

Tovább a katalógushoz>>

 

Cikk Bíró Lajosróé

Tovább a katalógushoz>>

Asztalos Sándor könyve Bíró Lajosról

Tovább a katalógushoz>>



Úti élményeiről szóló levelei a Természettudományi Közlönyben jelentek meg. Rovar és állattani gyűjtései mellett a pápua népéletet bemutató 6 ezer darabos gyűjteményt hozott haza. Gyűjteményének egy részét a Magyar Nemzeti Múzeum tette közzé 1899-ben.1903-tól haláláig  a Magyar Nemzeti Múzeum Álattárában dolgozott.
Váry István: Emlékezzünk régiekről>>
című kötetében a következőket olvashatjuk Bíró Lajosról:

Váry István Bíró LajosrólVáry István Bíró Lajosról 2

Váry István Bíró Lajosról 3Váry István Bíró Lajosról 4

 

Az Öt világrész magyar vándorai>> c. könyv pedig az alábbiakat írja Bíró Lajos életéről.

 

Öt világrész magyar vándorai Öt világrész magyar vándorai
Öt világrész magyar vándorai Öt világrész magyar vándorai
Öt világrész magyar vándorai Öt világrész magyar vándorai

 

 

 


Forrás:
Kecskeméti életrajzi lexikon. Kecskemét, 1992.
Székely Gábor - Székelyné Kőrösi Ilona: Természettudós tanárok Kecskeméten. Kecskemét, 2006.

Válogatott irodalom:
Bíró Lajos
Halász Gyula: Öt világrész magyar vándorai. Magyar fölfedezők Benyovszkytól napjainkig. Bp. Reprint kiad. 1993.
Asztalos Sándor: Bíró Lajos, a nagy magyar utazó. Bp., 1953.
Benedek Zoltán: A Szilágyságtól Új-Guineáig. Bíró Lajos természettudós életútja. Bukarest, 1979.
Petur László: Egyszemélyes expedíció. Bp.,  1963.

Internetes oldalak:
Wikipédia
Pásti Csaba: Debrecen és Pápuaföld.